A rózsaszín szemüveg

A rózsaszín szemüveg: világa mindent tönkre tesz...
Még mélyebbre csúszik az ember, rabságba dönti az élvezet
Mint távirányított robot, mászkálnak az űzött rabok...
Tépettem és kimerülten, összerogyva, elesetten!

Egyszer melegség, mámor ölel át - lebegsz...
De jó a kínzó fájdalom, a borzalmas látomás.
A lavina sodor magával, lopni, bűnözni tovább!
Ez a körforgás: micsoda szabadság, - Ó micsoda hazugság.

Minden függőség mögött az embergyilkos ördög áll...
Orvosságot ír az orvos, gyógyszert is kapsz a pulton át
Csak ki segít?! Hogy lesz tovább?!
A sátán örül ha a sárba tipor: diadalt arat...
Nincs más orvosa csak Jézus: Ő az, ki a kezéböl kiragad!

Mint ketrecbe zárt, űzött rab: nem találja a kiútat...
Csak pár kedves szó, egy picike figyelem -
Tekintsen le valaki: -mélyen vagyok, itt lent!
A pokol közel: - Ó nyújtsd kezed, itt erőszak, bűn fenyeget...
Ó, te nyomasztó félelem: nem mer szólni -
Jézus jöjj, fogd meg reszkető kezem...