Egy vezetö imaélete.

Az ima sok mindent elárul elmondójáról. Például egy önző ima önző lelket sejtet. Aztán biztos volt olyan is, mikor úgy tűnt, ima helyett kívánságlistát hallottunk. Igen, ez is jó lenne, meg az is. Vannak olyan „elkápráztató” szép imák is, amit belül mégis arrogánsnak és fennhéjazónak érzünk.
A vezetők számára jó példa Nehémiás könyvének első fejezetében szereplő ima. Mit is tett Nehémiás? Amikor fülébe jutott Jeruzsálem balsorsának híre, négy hónapig imádkozott. Az első fejezetben foglalt ima nem csak egy pillanat hevében elmormolt ima volt. Ezért, ha igazán szeretnénk az imádkozásban fejlődni, érdemes magát Nehémiás könyvét, sőt még inkább ezt az imát mélyebben tanulmányozni.
Nehémiás könyvében négy titkot fedezhetünk fel arról, hogy Isten miért hallgat meg imát.
1. Kérésünk alapja Isten lénye legyen

Annak tudatában imádkozzunk, hogy Isten meghallgat bennünket. „Nagyon várom, hogy Önmagad miatt válaszolj imámra. Hűséges, szerető, csodálatos Isten vagy! Istenem számodra az én problémám egyszerű.

Nehémiás ilyesvalamivel jött Isten elé: Istenem, szeretném, hogy ha Jeruzsálemben cselekednél valamit! Pontosabban az ötödik versben azt olvashatjuk: „Ó Uram, mennynek Istene, te nagy és félelmes Isten! Te hűségesen megtartod a szövetségedet azokkal, akik téged szeretnek, és parancsolataidat megtartják”. Nehémiás három dolgot állapított meg Istenről: 1. Nagy – ez Isten helyzete
2. Félelmes – hatalmát fejezi ki
3. Megtartja szövetségét – Isten elkötelezettsége

Nehémiás mindenekelőtt elismeri, kicsoda Isten. Ez tulajdonképpen dicséret, elismerni Isten isten voltát és nagyságát. Rögtön indulásnál a megfelelő nézőpontra helyezkedik. Ha szeretnénk, hogy Isten meghallgassa az imánkat, imádkozzunk így: „Istenem azt szeretném, hogy Önmagad miatt válaszolnál. Annyi dolgot, ígéretet adtál. Hű, szerető, kegyelmes Isten vagy!” Mindezt a Bibliából tudjuk. Tehát imáinkban kéréseinket Isten isteni voltára építsük.
2. Valljuk meg az életünkben jelenlévő bűnöket

Nehémiás azt követően, hogy imádságát Isten páratlanságának dicséretével, megvallotta bűneit. Így fejezi ezt ki: „vétkeztünk ellened”. Figyeljünk fel arra, hogy hányszor szólal meg egyes szám első és többes szám első személyben. „Vallást teszek Izrael fiainak vétkeiről. Vétkeztem és is és atyám háza népe is. Nagy gonoszságot követtünk el ellened, mert nem tartottuk meg parancsolataidat ...”Az ám, de nem Nehémiás hibájának következtében kerültek a zsidók fogságba! Még nem is élt ő ezen hetven évvel korábbi esemény időpontjában. Nehémiás feltételezhetőleg a fogság idején született. De önmagát is részesnek tekinti a nemzet bűnében. Fogalmazásából egyértelmű, önmagát is hibásnak tartja.

Nehémiás tulajdonképpen nemcsak a maga, hanem a nemzet nevében is bűnt vall. Ugye milyen furcsa ez a mi füleinknek? Ma Amerikában nincs bennünk egy szemernyi közösségi tudat sem. Mindenki az önmaga életét éli. Arra tanítanak bennünket, hogy a magunk bűnét valljuk meg. Mikor vallottad meg legutóbb a nemzet bűneit? Netalán a családod, gyülekezeted vagy barátaid bűneit? A társadalom arra tanít bennünket, hogy csak magunkért vagyunk felelősek. Pedig ez nincs így! A testvérünk őrizője vagyunk. Mindegyikünk részes a körülöttünk zajló eseményekben, nem vonhatjuk azok alól ki magunkat.

A vezetők vállalják, a gyávák viszont másra kenik a felelősséget. Ha vezetők akarunk lenni, vállaljuk mások hibáit is, viszont osszuk meg a dicséretet. A gyávák mindig csak másokat hibáztatnak, és vádaskodnak. Kifogyhatatlanul sorolják a kifogásokat, hogy miért nem mentek a dolgok. Mindig más a hibás. A vezetők nem hátrálnak meg az elől, hogy önmagunk hibájával szembenézzenek.
3. Ragaszkodjunk Isten ígéreteihez

Nehémiás így fogalmaz Istenhez intézett imájában: „Emlékezz vissza arra az ígéretre, amelyet kijelentettél szolgádnak, Mózesnek”. El tudjuk egy kicsit is képzelni, hogy Istent múltbeli kijelentéseire vagy ígéreteire emlékeztetjük. Isten te Mózesen keresztül figyelmeztettél minket hűtlenségünkre, hogy elveszíthetjük Izrael földjét. De azt is ígérted, hogy ha megbánjuk bűneinket, visszaadod földünket. A Bibliában sok helyen olvashatunk arról, hogy Isten emberei Istent kimondott, megígért akaratára emlékeztetik. Ezt látjuk Dávidnál, Mózesnél, sőt az összes prófétánál. „Isten, emlékezz ígéretedre ...” Aztán ezt el is mondják.

Emlékeztetni kell egyáltalán Istent? Nem.
Megfeledkezik ígéreteiről Isten? Nem.
De akkor miért emlékeztessük őt mégis?
Mert ezáltal tartjuk magunkban elevenen Isten ígéretét. Istennek örömöt okoz, ha ígéreteire emlékeztetjük.
A gyerekek elfelejtik, amit nekik megígérünk? Soha.

Ezért vigyáznunk is kell, hogy mit ígérünk. A Biblia tökéletlen apának ábrázol bennünket, és ha mi tökéletlen apák tudjuk, hogy teljesítenünk kell gyermekeink felé tett ígéreteinket, mennyivel inkább ne akarná a tökéletes mennyei Atya Igéjében tett ígéreteit megtartani.
4. Konkrétan kérjünk

Ha konkrét választ szeretnénk, fogalmazzunk meg konkrét kéréseket. Ha általános kéréseink vannak, honnan tudjuk, hogy meghallgattattak-e?
Nehémiás nem átalkodott sikerért imádkozni. Sőt bátran imádkozott. Kérted már, hogy „Isten add, hogy sikerüljenek a dolgaim!” Ha nem, miért? Mi van, ha ezt nem kéred? Elbuksz? Nem helytelen sikerért imádkozni, ha amit teszünk végső soron Isten dicsőségét szolgálja. Imádkozzunk bátor szívvel! Kérjük Istent, adjon dicsőségéért sikert az életünkben! Ezt tette Nehémiás is. Ez egy hathatós ima. Adj sikert! Ha nem tudjuk kérni, hogy tevékenységünk sikerrel menjen, akkor inkább foglalkozzunk mással! Isten nem akarja, hogy csak az időnket vesztegessük.

írta: Rick Warren