Gárdonyi Géza

Ha meghalok

Ne nézzetek rám borzalommal,
ha meghalok:
Az a halott a koporsóban
nem én vagyok!

Csak hamu az,
elomló televény.
A láng eltűnt. A láng -
az voltam én.

Sorsomnak gyászán
ne könnyezzetek
s ne mondja a pap:
„Ímé porba hullt!”
Sirassátok az árva gyermeket
S ne a rabot, ki megszabadult!

S mikor a szónok a sírnál beszél
s végül kiált: „Hát Isten veled”!
Ne le a sírba integessen nekem.
Fölfelé nyújtson búcsúzó kezet!